Az van, hogy a Plútó megáll az égen most csütörtökön.
Ez azt jelenti, hogy napokkal ezelőtt, egy hete már nagyon lassan halad, „fékez”.
Megmondom őszintén, hogy nekem tombolást hozott, mivel elég személyes a téma, ezt most nem fogom részletezni, de magamból kifordulva legszívesebben pusztítottam volna mindent és mindenkit, magamat is…
Azért ilyen mértékű kirobbanás nem igazán fordult velem elő az utóbbi 5 évben. De hát pusztult, aminek pusztulnia kellett, első sorban az ego játszmák.
És ugye azt tudjuk, hogy nem a Plútó az oka semminek, hanem ő csak rámutat, hogy így is meg lehet élni ezeket a napokat, ha valami már nem nem életképes bennünk.
Az meg már az én tudásom és tudatosságom eredménye, hogy ránézek a csillagos égre és azt látom, hogy Plútó az Sas csillagkép legfényesebb csillagának, az Altair csillagnak az erőterében halad. Ez a csillag (a Sas szeme) és maga a csillagkép is a szellemi erőt jelképezi, a félelmek elengedéséről, a korlátok meghaladásáról is mesél, de az éleslátást is hozza és mivel magasan szárnyal a Tejúton az isteni minőséget is képviseli. Kiemel, felemel vagy éppen fentről lehoz örök érvényű igazságokat.
Konyhanyelven és most kizárólag magamra vonatkoztatva ráláttam felülről erre a szituációra, hogy az ego nyomorát kellett meghaladnom.
Szóval csütörtökön megáll ez a drága jó Plútó és érdemes figyelni magunkat első sorban.
- Mire érzel most késztetést megváltoztatni?
- Minek akarsz a mélyére menni? (vagy minek lökődsz a mélyére ugye, ha nem önszántadból…)
- Milyen döntésnek jött el az ideje, amit már nem halogathatsz?
- Mibe / kibe kapaszkodsz még minden áron, aminek igazából már érzed, hogy lejárt az ideje?
Külön érdekes és érdemes visszaolvasni az előző írásomat a kapcsolatokról és a férfi – női mintákról, mert most fokozódhat a helyzet. A Plútó kapcsolódik a Vénusszal és a Marssal is. Ősrobbanás szerű tisztulási folyamatok mehetnek végbe (mint nálam) vagy a másik felhasználási lehetőség, hogy magunk megyünk elébe a dolgoknak és azt a hatalmas energiát a hajónk vitorlájába fogva arra használjuk, hogy leválasszunk magunkról mindent és mindenkit, aki korlátoz és nem felemel.
Ha valamiért mégis a tombolás kap teret nálad, akkor se legyél túl szigorú magadhoz, hiszen az életünk a tapasztalásról és a fejlődésről szól.
Tanulj belőle és fejlődj!
Figyelj és legközelebb készülj fel!
Az ÖNISMERET a legjobb „fegyvered” olyan fegyver, amit nem harcra használsz, hanem magadért, magadat emelve.
