fbpx

(N)agytakarítás

– hogy ne csak a lakás legyen tiszta

Sokszor esünk abba a hibába, hogy csak a külsőségekre figyelünk. Rend legyen, tisztaság, élére állítva minden, kocsi szervizelve, mosógép, mosogatógép csili-vili kívül és belül, függöny illatos, ablak, mint a kristály, a padlóról enni lehet… Aztán a fodrász, körmös, kozmetikus, pillás, bizsus, ruha, cipő, táska stb.

És mi van belül?

Szánsz elég időt magadra?

Napi hány percet foglalkozol a lelkeddel?

Mennyit olvasol?

Mennyi pénzt szánsz arra, hogy fejlődj, bölcsülj, rendben legyen a lelked?

És még nem is pénz kérdés, mert naplózni, megfigyelni, fillérekből lehet. De vajon az időt rászánod-e?

Fontos a rend, a tisztaság, az, hogy szépnek érezd magad, ez is a részünk. Csak az a helyzet, hogy nagy átlagban előbb fizetünk ki egy szekérnyi pénzt, ha valamilyen háztartási gépünk elromlik, mint amikor mi magunk nem vagyunk a topon mentálisan vagy lelkileg.

Mára hoztam egy AGYTAKARÍTÁST, amin érdemes lehet végigmenni és átgondolni, hogy mit csinálhatnánk másképp már mától.

Panaszkodás
Erről elég gyakran van szó nálam a konzultációkon is és az írásaimban. Az egyik legelterjedtebb emberi szokás, azt szokták mondani, hogy a magyarokra különösen jellemző. A felelősségvállalás hiánya és cselekvés helyett a körülményeket és másokat okolunk a problémáinkért.
Ha a körülményeid áldozatának érzed magad, akkor egyet tehetsz. Végy egy nagy levegőt és vedd a kezedbe a sorsod irányítását! Küzdelmes út, de megéri.

Pletykálkodás
Aki pletykálkodik: addig sem a saját nyomorával kell foglalkoznia. Szerintem ez ennyire egyszerű. Mások mellett meg akarom mutatni, hogy ő ilyen és olyan és fúúújjjj, „bezzeg én”.
Kibeszélni másokat tényleg ciki… inkább egy kis együttérzés vagy segítségnyújtás vagy egyszerűen nézd meg, hogy miért zavar abban a másik emberben valami. Milyen érzést kelt benned és annak mi az oka?

Halogatás
Kedvencem, én is benne voltam / néha még most is, de fejlődőképes vagyok. A fontos dolgok halogatása végül mindig intenzív szorongáshoz vezet.
Miért tologatod a feladataidat?
Mi lenne, ha nekiállnál most?
Mi lesz, ha nem csinálod meg egyáltalán?
Meg tudod oldani, hogy más csinálja meg helyetted?
Ha tudod, hogy meg kellene csinálni egy feladatot és azt más nem fogja, akkor jobb túl lenni rajta. Próbáld meg jutalmazni magad. Ha elkészültél dicsérd meg magad, írd le a naplódba és légy büszke.

Munkamánia
Pihenésre mindenkinek szüksége van. Olyan nincs, hogy valaki nélkülözhetetlen vagy pótolhatatlan. Ha így érzed, akkor ott más is van: esetleg nem tudod kiengedni az irányítást, csak az jó, ahogy te csinálod, nincs bizalom mások felé, nem tudsz delegálni vagy félsz, hogy nem vet rád jó fényt, ha lazítasz?
A munka / hivatás rendkívül fontos része az életünknek. Még ha imádod is, amit minden nap csinálsz és a munkád a hobbid, akkor is meg kell állni, mert végül mindig az emberi kapcsolatok, a szeretteink közelsége az, ami számít. Abban is ki lehet égni, amit nagyon szeretünk csinálni.

Költekezés feleslegesen
A bevezetőben azt hiszem elég bőven kifejtettem a gondolataimat. Az időnk nagy részét olyan dolgok vásárlására (vagy vásárlásra szükséges pénz előteremtésére) fordítjuk, amelyek azon kívül, hogy az önérzetünket növelik, semmi másra nem jók. Ne feledd, hogy mindenféle plusz tárgyak nélkül is teljes személyiség és egyéniség vagy, nincs szükséged felesleges kiegészítőkre. Mindenki beleesik ebbe a csapdába, mindenkinek van olyan időszaka, amikor azt mondja, hogy csak azért is, mert megengedhetem magamnak. Persze nem tudatosan, Azt szoktam mondani, hogy ha életem végéig nem veszek már ruhát magamnak, akkor is megvagyok…

Mit gondolnak mások
Nagyon veszélyes gondolkodás ez. Félni az ítélkezéstől, emiatt nem megélni olyan dolgokat, amiket szeretnél. Miért vagy saját magadnak az ellensége? És tudod mit? Általában vagy inkább az idő nagy részében az égvilágon senki nem gondol rólad semmit. Tudod miért? Mert a legtöbb ember pont azon gondolkodik, hogy mások mit gondolnak róluk. Ez szín tiszta önkorlátozás, ami a világ legnagyobb hülyesége. Rengeteg energiát elvisz az életünkből ez a fajta gondolkodás és teljesen felesleges. Viszont cserébe nagyon nehéz tőle megszabadulni. Kitartó önmunkával lehet túljutni rajta.

Maximalizmus, perfekcionizmus és önbizalomhiány
A tökéletesség bűvöletében élni valójában állandó félelmet jelent. Ha maximalista vagy, akkor szinte állandóan kétségbe vagy esve, és mindent és mindenkit meg akarsz javítani. Ha mindig a hibákat keresed, majd javítasz rajtuk, aztán megint hibát keresel, amit javítani lehet, akkor romboló és szükségtelen ciklusokba kergeted magadat. Ha a hiányosságokat keresed, az elméd is a negatív dolgokkal kezd el azonosulni.
Semmi sem tökéletes és nem is kell, hogy az legyen. Gondolj bele: semmi izgalom nem lenne az életben. Az egyik legnehezebben levetkőzhető dolog az életben, de van fény az alagút végén.

Rágódni a múlton, aggódni a jövőn
És hol van a jelen?
Mi volt, ki volt a hibás, miért történ ez vagy az és mikor fog megismétlődni, mi lesz, ha megint ez történik? Alattomos berögződés ez. Segít, ha elkezdesz a jelen szépségeire fókuszálni. Minden nap leírsz 10 dolgot, ami jó volt. Ez segíthet a jelenben tartani, egyre több pozitív dolgot veszel észre. A múlttal kapcsolatban pedig lehet egy vonalat húzni. Ami eddig volt, az volt a tanulás: írd le mit tanítottak a múlt eseményei magadról, gondold végig, hogy a régen megtörtént szituációkból mit vinnél tovább és mi az, amit biztosan nem fogsz ugyanúgy csinálni?

Ha a fentiekkel kapcsolatban magadra ismertél, szeretnéd átalakítani a gondolkodásodat és a hétköznapokban is azonnal használható gyakorlatokat tanulni, akkor gyorsan foglalj egy időpontot a 30 perces díjmentes konzultációra.

Kapcsolódó bejegyzések