Ami működik kicsiben, az nagyban is működik?
Minden nap érzem ezt.
A minap vásárolni voltam, cibáltam kifelé a bevásárlókocsit a karámból és látom, hogy két hölgy vadul kotor a pénztárcájában, táskában, zsebekben, majd nézik a bevásárló kocsikat. Beszélnek egymással: nincs? Nincs. Majd újra nézik a kocsikat. Az első gondolatom az volt, hogy miért nézik a kocsikat olyan kérlelően – hátha elszabadul egy?
Nem rosszindulatból gondoltam ezt, csak abban a pillanatban mókás volt látni, hogy valaki szinte rimánkodik a szemével egy tárgynak.
Odaléptem és megkérdeztem, hogy apró kellene a kocsiba, mennyi? Nekem ilyen kis mű bigyóm van vagy százasom, de azt tudtam, hogy nincs nálam több százas se ötvenes, a kocsira pedig ez a kettő lehetőség volt felírva. 10 vagy 20 forint kellene mondta a hölgy.
Volt nálam mindkettő, így odaadtam egy tízest meg egy húszast is, biztos ami biztos. A tízes jó volt bele, a hölgy mondta, hogy nagyon köszöni és hogy reméli, hogy még találkozunk. Oh ugyan már, nagyon szívesen.
Aztán 2 nap múlva mentem vásárolni – ugyanaz a bolt, másik helyszín. Tipikus sorbanállás a kocsikért, de szabadon volt egy. Na köszi ez pont jó lesz nekem. Vásárlás után visszatoltam és tudod mi volt benne? Egy tízes!
Nyilván nem nagy dolog, de pontosan elindította bennem azt a gondolatot és érzést, hogy mindent visszakapunk.
Mindent visszakapunk?
Te mit gondolsz erről?
Van ilyen sztori az életedből?
Te tudsz ilyen icipici dolognak is örülni?
Nekem teljesen feldobta a napom, egyfajta jelnek vettem, hogy jó úton vagyok, hogy amit csinálok az előremutató.
És hogy mit szeretnék még adni?
Mindenkinek felajánlok a fél órás díjmentes konzultáció helyett 1 órát, amennyiben augusztus 31 éjfélig jelentkezik email-ben melinda@melingo.hu címen.
Bármiről beszélgethetünk, minden kérdésre válaszolok 60 percben.
10 embernek tudom ezt a lehetőséget biztosítani és a zárt csoportom tagjai előnyben lesznek itt is.
Ha amúgy is gondolkodtál már egy beszélgetésen, akkor ne habozz, most dupla időd lehet.
