A Bak jegyébe lépve növekszik a világosság

A téli napfordulóval december 21-én beléptünk egy új időszakba, méghozzá a Bak jelébe. Ekkor fordulunk ismét a fény felé, apránként növekedik a világos percek, majd órák száma.

Nem vagy Bak jegyű? Akkor is olvass tovább, hiszen a Bak minőség mindenkiben benne van! Minden bennünk van, az összes jegy megmutatkozik mindenkiben, csak különféle mértékben, más-más életterületen és kombinációban. Használd ezt az írást arra, hogy megfigyeld, te hol találkozol a Bak jellemzőkkel, fejleszd az önismeretedet.

A Bak jegy ura a Szaturnusz, a küszöb őre, maga az idő, a mitológiában Kronosz. A Szaturnuszról is sokan csak negatívan, mint korlát, mint visszatartó erő, keménység, szigor, sokszor, mint nagy szerencsétlenséget hozó minőségről nyilatkoznak. Én azt gondolom, hogy alacsony szinten igen, lehet ilyen olvasata, de arra kell törekednünk, hogy minél magasabb szinten és ugyanezen tulajdonságoknak pozitív hozadékának megélésére kell törekednünk. Hiszen ki akar szenvedni, korlátozva lenni, visszafogva tartani a célja felé?

Viszont ha megnézzük: kellenek a korlátok? Kell az, hogy koncentrálni, fókuszálni tudjunk valamire? Fontos mondjuk ez a képesség, ha tanulni akarunk valamit? Az idő, mint szorító tényező sokszor motivál? Biztos, hogy mindig jó, ha csak kiáradunk, határtalanok vagyunk és korlátlanok? Vagyis felelőtlenek?

Ugye, hogy ez már teljesen más megvilágításba helyezi a dolgokat?

Most is, mint mindig az egyensúly a lényeg. Az, hogy felelősséget kell vállalni saját magunkért, az alap. Ez lenne az alap. Ez is Szaturnusz.
A Bak jelében ez úgy jelenik meg, mint elköteleződés, a megoldásra törekvés, előremenetel lépésről lépésre. Sokan azért láthatják a Bakot törtetőnek, mert céltudatos és halad a célja felé koncentráltan, nem nagyon billenti ki semmi. Nyilván, ha ez az előremenetel mások letarolásával jár, az nem egy magas szintű megélése a dolognak. Ha pedig annyira fókuszált, annyira merev, hogy nem képes kilátni a szemellenzőből vagy éppen rugalmasan reagálni a külvilágra, akkor ez sem éppen előrevivő. De lássuk meg ebben azt, hogy minden azon múlik, hogy ismerjük magunkat: ne feszítsük túl a húrjainkat, ugyanakkor ne is lazuljunk bele teljesen életünk megoldandó feladataiba.

Az a csodálatos, ha tudjuk, hogy éppen melyik képességünket kell használni ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan, de mégis magunkért előrehaladva éljünk. Ezt meg kell tanulni önreflexióval, naplózással, külső segítséggel akár, mert benne van mindenkiben.

A Bak is fantasztikus jel a maga nemében, hiszen megoldásra, a csúcsra törekszik. A célja, hogy megtapasztalja, hogy ő a minden. Minden, hiszen mindenki minden, az én és te gyakorlatilag ugyanaz, mert egy helyről jövünk és egy helyre tartunk, egyek vagyunk.
Ez a megtapasztalás nem csak Bak jellemző, mindenkinek van a Bak jeggyel analóg „megoldás” vagy „életcél”, „sorsfeladat” háza. A 12 jegyből valamelyikben ez a házad kezdődik, ettől függ – és persze még néhány más dologtól is – hogy neked személy szerint mi a megoldásod, merre tartasz az életedben.

Érdemes megvizsgálni azokat az élethelyzeteket, amikor valamilyen nagy pofont kaptál az élettől:

Merre akart terelni a pofon?

Ki akart téríteni egy rossz vágányról?

Merre folyt addig az életed?

Mi lett az új irány?

Ez az új irány jobban megfelel szerinted annak, ami a végső célod, feladatod?

Ha jobban belegondolsz, akkor volt e már gyengédebb terelés ebbe az irányba?
Akár pozitív dolog is jött e már korábban, csak hajlamos voltál nem figyelni rá lustaságból, esetleg szőnyeg alá seperted vagy azt mondtad „majd akkor, ha…”

Ezek azok a kérdések, amiken ha elgondolkodsz, akkor már biztosan egy jobb megértéssel és önismerettel tudod folytatni az utadat.

Vajon miért van az, hogy valaki már a kezdetektől tudja ezt a célt, van akinek hosszú évek, évtizedek kellenek ahhoz, hogy rátaláljon? Olyan is van, aki nem jön rá, esetleg már túl későn. Ezek azok az emberek, akik nagyon beleragadnak az anyagi világba, mindent csak nagyon ezen a szűrőn keresztül látnak. Ez sok esetben választott sors, sok más esetben viszont a nyitottság hiánya, amiből nem lesz fejlődés. Ezt választotta, az ő döntése, az ő felelőssége. És ez rendben van.

Szabad akaratból jövünk a világra, szabad akarattal választjuk a sorsunk és a földi életünk döntései is szabad akaratból születnek. Szaturnuszi felelősség. Az idő örök, megfoghatatlanul végtelen, a földi élet egy kicsiny pillanata az egésznek.
Érdemes megnézni olyan képeket, amin a mi galaxisunk van, hogy azon belül a mi naprendszerünk hol helyezkedik el és mekkora az egészhez képest. És akkor a mi galaxisunk csak egy a végtelen közül. Így van ez az idővel is, felfoghatatlan az emberi elme számára. Épp ezért nem is kell megérteni, csak elfogadni, hogy itt és most te és én tehetünk valamit, megtapasztalhatjuk ezt a fantasztikus dolgot, amit életnek nevezünk.

És hogy kapcsolódjak még a Bak minőséghez, aki a részleteket is látja, lépésről lépésre halad előre, megfontoltan, tervezetten, fókuszban, néha tekints ki belőle. Csodáld meg az élet szépségeit, a kötelesség és a munka megvár és teljesen rendben van, hogy van, de néha engedd meg magadnak a lazítást, tapasztald meg a szeretetet. Néha gondolkodj el azon is, hogy biztosan fel kell vállalni a küzdelmeket? Vagy egyáltalán küzdelem e az, amit felvállalsz?
Minden nézőpont kérdése és egy ügyes átkeretezéssel teljesen más a motiváció a dolgokhoz.

Ugye milyen izgalmas ez az egész?

Aki már olvas egy ideje láthatja, hogy csodás az az ív, amit bejárunk akár nagyban az életünk egészében, akár kicsiben, kisebb körökben különféle megoldandó feladatainkban. Ezt a fantasztikus megtapasztalást igyekszem hétről hétre megvilágítani mindig más-más szemszögből, hogy minél könnyedebben tudjunk továbbhaladni ki-ki a saját maga – szabadon választott – útján.

Kapcsolódó bejegyzések